Mikor terveztem az utat, többfelé is olvastam, hogy ki meddig utazott metróval, mikor megérkezett vagy épp elhagyta a várost. Megtetszett az ötlet és az így nyert 20 km-t, vagyis kb egy napot inkább csak Portora fordítjuk - de csak a gyaloglás befejezése után, mivel 12 nap múlva innen indul haza a repülőnk.
Reggel metróval azért bementünk Porto belvárosába, a katedrálisba pecsétért. Utána kicsit leültünk nézelődni és egyszer csak a már oly sokat emlegetett macskakövön egy felnyergelt, de lovas nélküli ló vágtatott el mellettünk teljes tempóban. Volt egy-két meleg pillanat, mert nagyon úgy tűnt, hogy el fog csúszni a viszonylag meredek úton és belecsúszik egy turista csoportba. Szerencsére megúszták, egy kevéske kis füvön irányt tudott váltani a ló. Utána még átszáguldott keresztbe a piroson, az éppen átkelő gyalogosok között, majd eltűnt a szemünk elől. Egy pillanattal később egy motoros rendőr indult meg utána szirénázva, majd egy lovas rendőr is abba az irányba ment. A történet végét sajnos már nem láttuk.
Tegnap annyira elmerültünk a buli utóéletében, hogy el is felejtettem megemlíteni, hogy félúton járunk!! egész pontosan tegnap délben voltunk körülbelül távolságban, de időben mindenképp félúton. Ma reggel összeszámoltam, körülbelül 250 km van már mögöttünk.
Portóból kifelé jövet városias környezetben jöttünk, aztán egyszer csak hirtelen egy erdőben találtuk magunkat, őszinte meglepetésünkre. Az egyik helyen egy elég meredek emelkedő volt és ahogy visszanéztünk, legalább egy tucat kóbor kutyát láttunk meg. Szerencsére más irányba fordultak, de néhány néhány száz méter múlva újabb négyet vettünk észre, bár ezek már gazdával voltak. De azért kellőképpen megijedtünk ahhoz, hogy most már nekem is van botom, mert egy kb. 3 cm átmérőjű ágat lefűrészeltem és önvédelmi fegyverként azóta hordom magammal. A ma esti szállásunkon (kirúgtunk a hámból, hotelben alszunk) a portás betette a saját helyiségükbe, reggel úgy kell majd visszakérnem.
Egyébként a délután (vagyis a teljes mai táv, merthogy 11-kor tudtunk az utazások után elindulni) feledhető volt. A metrózás ellenére maradtak ipari parkok, lepusztult épületek, és a "megunhatatlan" kockakő vagy jó esetben aszfalt. És magunkhoz képest erős tempó, kevés pihenéssel. Meg is lett az eredménye. Eddig egy említésre sem méltó vízhólyagom volt, most Erika kettő komolyabbat is összehozott.
A szálláshoz tartozik egy étterem is, bár külön épületben van. Gyanús volt, hogy túl sok Mercedes, BMW és Audi van a parkolóban, de az árak nem voltak kifizethetetlenül magasak. Egész addig, míg észre nem vettük, hogy ezek a fél adagok árai. Egészen rövid tanakodás után inkabb visszasétáltunk párszáz métert, és egy helyi kocsmában vacsoráztunk. Mindenki nyert ezzel: a hotel étteremben nem zavartunk be az öltözetünkkel, a helyi kisvállalkozás bevételhez jutott, mi meg ettünk-ittunk egy jót egy fél adag áráért.
(Porto, Santo Ovídio - Santa Maria da Feira, 26 km)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése